|
Volt egyszer egy olajválság, a
hetvenes évek végén. Az olcsó olajra alapozott gazdaságunkat
alaposan felforgatta, pánikszerű menekülés kezdődött a szén,
majd a gáz irányába. Ekkor terjedt el egy új magyar találmány,
az automatikus működésű szénkazán ami a keresztségben a CARBOROBOT
nevet kapta.
Elterjedése gyors volt és általános. Családi ház, iskola,
kórház, kertészet egyaránt használta örömmel, hiszen az olajnál
olcsóbban fűtött, a régi füstös kazánoknál meg tisztább és
kényelmesebb volt. Az ország szép csendben beépítette életébe
a CARBOROBOT kazánokat, hazai szénbányáink meg kaptak még
vagy tiz év haladékot. A 90-es évek elején elkezdődtek a nagy
gázprogramok, eldugott települések is el lettek látva gázzal.
A gázárak jók voltak és ekkor bizony sok CARBOROBOT került
a vastelepre. A környezetvédelem fellélegzett, a gáz tiszta
és kényelmes. Mindenki ragaszkodik hozzá, érthető.
A CARBOROBOT kazánok piacai a gázszolgáltatók által gazdaságtalannak
ítélt területek maradtak. A beszűkült hazai piac miatt itt
akár vége is lehetne a történetnek, ám szerencsére a kazán
külföldön is megtalálta a gázszolgáltatók által kihagyott
területeket. Sorban jöttek a minőségi széntüzelést igénylő
országok, a csehek után Bulgária, Románia, Oroszország, Mongólia
és most már a gáz-eufóriából felébredő Lengyelország is megjelent
a vevők között.
Eközben politikai kérdéssé vált a gáz ára, jöttek a 2000-es
évek, tőlünk nyugatra ijesztően magas a havi gázszámla összege,
a gáz árának emelkedése is begyűrűzött, és a kis magyar csoda,
a mesterségesen fenntartott gázár rendszer 2006-ban megroppant.
Hogyan kerülnek ide a bio-fűtőanyagok? Hát úgy, hogy a találmány
születésének pillanatában már látható volt, hogy ez bizony
nem csak szénnel fog működni. A 80-as évek közepén lucerna
pellettel több alkalommal kipróbáltuk, csak persze a pellet
a szén árának a háromszorosa volt, így a dolog technikatörténeti
érdekesség maradt, egészen 2000-ig. Ekkor a CARBOROBOT-nak
elkészítettük egy biomassza-szén keverékével működő változatát
majd évekig teszteltük ismét a pelleteket. Látható volt, ha
valaha lesz olcsó szalma, kukorica, vagy fű pellet, az a CARBOROBOT-nak
megfelel. Az energiafűről szóló hírek szaporodtak, majd kipróbáltuk.
Az eredmény kiváló lett, és többi pelletfajtával (búzaszalma,
kukoricaszár, repce stb.) szintén teljes értékű működést kaptunk
Európában a mezőgazdasági maradékokból, szalmákból, a biodízeles
repcéből és vadköles kaszálásokból készített pelletet agripellet-nek
nevezik, aminek az intenzív felhasználására komoly próbálkozások
és kutatások vannak folyamatban, pl. az ALTENER keretprogramban.
Ehhez a kutatási programhoz illeszkedik a CARBOROBOT Kft a
saját fejlesztéseivel. Mivel az elmúlt 30 évben közel 40 ezer
darab CARBOROBOT került eladásra, nagy a jelentősége, hogy
sikerül-e olcsó agripellettel felhigitani, vagy teljesen kiváltani
a szenet, evvel ugrásszerűen megnövelve a hazai biomassza
felhasználást. Mellesleg azért arról biztosíthatok minden
CARBOROBOT vevőt, hogy egyedüli kazánként közel s távol, ha
baj van a "bioval", a CARBOROBOT szénnel kifogástalanul
működik tovább.
A biomassza alapú anyagok, agripelletek felhasználásával kapcsolatban
személyes véleményem az, hogy pillanatnyilag az országok többsége
egymást bíztatja a biomasszával kapcsolatban, de azonnal a
szénhez nyúlnak, ha komoly igény támad stabil árú olcsóbb
energiára. Emiatt Kelet és Közép Európában a biomassza alapú
rendszerek elterjedése elsősorban a biomassza szénhez viszonyított
árától függ. Ráadásul a gázár megjósolható növekedése egyre
inkább a szén-bioamassza párost teszi versenytársakká. A helyzetet
persze bonyolítják a környezetvédelmi megfontolások. Nagyon
egyszerűen lehet megfogalmazni a kérdést Magyarországon, Kelet
és Közép Európában. Sikerül-e a gáznál de főleg a szénnél
olcsóbb, vagy legalábbis azonos áron agripelletet értékesíteni?
A szükséges CARBOROBOT sokfelé rendelkezésre áll, illetve
elérhetők az új CARBOROBOT kazánok is. Nagyon rövid idő alatt
valódi piacot kaphat a biomassza termelésben érdekelt mezőgazdaság.
Nyugat-Európában, Skandináviában más a helyzet. Itt a szén
lakossági felhasználása már sok éve nagyon lecsökkent. A fapellet
felhasználás a magas gáz és olaj árak miatt viszont dinamikusan
nőtt, annyira, hogy mára már Szibériából is importálnak a
fapelletet, mert a kivágható faállomány záros határidőn belül
elfogy és azért elég furcsa dolog lenne egy síparadicsom Tirolban
gyorsan növő akáccal és nyárfával beültetve. Ezek az országok
sietve keresik a fapellet olcsóbb alternatíváját és a magyar
agripelletet szívesen megvásárolnák, ha… Ha a fapellet égető
méregdrága kazánok nem dugulnának el órák alatt az agripellet
4-10% salakjától. A fapellet salakja csak 0,5-1,5%. Az agripellet
felhasználásához más kazánok kellenek. A salakos, alacsonyabb
fűtőértékű agripellet viszont ideális üzemanyag a CARBOROBOT
számára. A következtetéseket ebből mindenki levonhatja… Olcsó
agripelletet kell gyártani, ezt a képességet megéri kutatni,
kifejleszteni hiszen sok mezőgazdasági termelő számára talán
ez az egyetlen lehetőség a talponmaradásra.
A CARBOROBOT kazánok szürke eminenciásként 30 éve szolgálnak
bennünket és alkalmasak arra, hogy Európa szerte gyorsan elterjedjenek
- hazai gyártású agripellettel a tartályukban.
ifj. Bíró Ernő feltaláló, igazgató CARBOROBOT
Co.
|